Legt�bbj�ket a sz�ks�g, az �letben marad�s�rt v�vott harc gyakori vesz�lye h�vta �letre, de olyan �gazataik is meghonosodtak, amelyeket csup�n a sport vagy a vet�lked�s �r�m��rt �ztek.

Manaps�g sz�mos �t�sen-r�g�son alapul� harci forma ismert.

Ezek hasonl�ak, m�gis mindegyik rendelkezik olyan, csak r� jellemz� egyedi von�sokkal, amelyek megk�l�nb�ztetik a t�bbit�l.

A Kore�b�l sz�rmaz� k�zd�sportok eredete a VII. sz�zadig vezethet� vissza. Kezdetben a betolakod�k ellen j�tt l�tre a Hwarang-do katonai k�l�n�tm�ny, mely saj�tos �nv�delmi rendszert alkalmazott.

K�s�bb kialakult a Taek Kyon (l�btechnik�k) �s a Soo Bak Gi (k�ztechnik�k). A m�sodik Vil�g H�bor� v�g�n Korea felszabadult a Jap�n elnyom�s al�l. 1946-ban Choi Hong Hi a koreai hadsereg egyik vezet�je megkezdte a Tae kwon-do szervezett oktat�s�t. �s ett�l kezdve fon�dik �ssze a neve a modern Tae kwon-do megalap�t�s�val.

Choi Hong Hi t�bornok a Taekwon-do legend�s alap�t�ja 1918 november 9.-�n sz�letett a koreai f�lsziget �szak-keleti r�sz�n fekv� Hwa-Dae-ben, Myong-Chun tartom�nyban. Gyermekkor�t�l a sz�p�r�s (kalligr�fia) m�v�szet�t tanulta, �s m�r fiatalon megismerkedett az �si koreai harcm�v�szettel a Taek-kyon-nal. H�t �vnyi kalligr�fus k�pz�s �s intenz�v Taek-kyon edz�s ut�n fels�fok� tanulm�nyainak megkezd�s�re Jap�nba utazott. Kyoto-ban el�sz�r f�iskol�ra j�rt, majd Tokyo-ban a Choong Ang egyetem jogi kar�nak v�gz�se mellett magas fokon elsaj�t�totta a jap�n karat�t is. Visszat�rve Kore�ba m�r kem�nyen dolgozott saj�t �j st�lus�nak l�trehoz�s�n, emellett a jap�n megsz�ll�s elleni felszabad�t�si mozgalom szervez�je �s egyik �lharcosa lett, ami�rt a jap�nok beb�rt�n�zt�k �s k�s�bb hal�lra �t�lt�k. Szerencs�re azonban a kiv�gz�s el�tt h�rom nappal, 1945 augusztus 15.-�n Korea felszabadult �s Choi szabad emberk�nt l�phetett ki a b�rt�n kapuj�n.

Choi Hong Hi a katonai p�ly�t v�lasztotta hivat�sul �s a Sz�ul-i Katonai Akad�mi�n szerzett diplom�t 1946-ban. Az �j D�l-koreai fegyveres er�k egyik megalap�t�jak�nt f�nyes katonai karriert futott be �s eg�szen a k�tcsillagos t�bornoki rangig vitte. Befoly�sos katonatisztk�nt az 1950-es �vek k�zep�re l�trehozta tudom�nyos elvekre, a koreai szellemis�gre �s k�l�nleges l�btechnik�kra �p�l�, �j, kih�v�st jelent� harcm�v�szet�t, ami el�sz�r a hadseregben ker�lt bevezet�sre. A Taekwon-dot, - melyet ez�rt a nyugati vil�gban eleinte m�g „Military Taekwon-do” n�ven is emlegettek - a saj�t parancsnoks�ga al� tartoz� 29.-es gyalogs�gi hadoszt�ly, az u.n. „�k�l div�zi�” katon�inak k�r�ben kezdte el oktatni �s �k pr�b�lt�k ki el�sz�r �les harchelyzetben is. Choi kezdem�nyez�s�re a „Taekwon-do” elnevez�st hivatalosan 1955 �prilis 11.-�n fogadt�k el Kore�ban �s az�ta ez a nap a Taekwon-do Sz�let�snapja!

General Choi eln�klet�vel 1959 szeptember�ben megalakult az els� koreai Taekwon-do Sz�vets�g. 1961-ben er�s politikai nyom�s hat�s�ra visszavonult a katonai p�ly�t�l, de k�s�bb 1962-ben diplomatak�nt kinevezt�k Korea malaysiai nagyk�vet�v�. 1966 m�rcius 22.-�n kilenc tagorsz�g r�szv�tel�vel Sz�ul-ban megalap�totta a Nemzetk�zi Taekwon-do Sz�vets�get (International Taekwon-do Federation), melynek eln�ki posztj�t hal�l�ig � t�lt�tte be. General Choi az 1970-es �vek elej�re v�gleg szembeker�lt az akkori D�l-koreai dikt�tor-eln�k rezsimj�vel �s ez�rt 1972-ben politikai menek�ltk�nt Kanad�ba emigr�lni

k�nyszer�lt, ahol �llampolg�rs�got kapott.

1973-t�l kezdve Choi Hong Hi a Taekwon-do val�s�gos „utaz� nagyk�vete” lett. Rep�l� j�ratr�l – j�ratra sz�llva, az elm�lt �vtizedek sor�n f�ld�nk szinte valamennyi orsz�g�ba ell�togatott, hogy harcm�v�szet�t ismertt� �s elismertt� tegye. M�g id�s kor�ban is f�radhatatlan energi�val tartotta a bemutat�kat, edz�t�borokat, �vvizsg�kat, tov�bbk�pz� szemin�riumokat - kiz�r�lag a Taekwon-donak szentelve �let�t! Igazi g�niusz volt, sz�letett vezet� �s milli�k sz�m�ra k�vetend� p�ldak�p. Szuggeszt�v egy�nis�g�vel �s �ri�si tud�sanyag�val k�pes volt tan�tv�nyok milli�it vonzani az edz�termekbe. �let�nek nemes c�lj�t, a Taekwon-do vil�gm�ret� elterjeszt�s�t v�g�l teljes siker koron�zta. A Taekwon-do az 1990-es �vek v�g�re hihetetlen t�megb�zisra tett szert, fut�t�z sebess�g�vel h�d�tva meg a vil�got. Napjainkban ez az egyik legnagyobb l�tsz�m� harcm�v�szeti �g, melyet �t kontinens t�bb, mint sz�z tagorsz�g�ban sok milli�an �znek.

A Taekwon-do Atyj�t, vagy ahogy �letrajz�r�i kedvesen eml�tik a „Kis �ri�st” 84 �ves kor�ban, r�vid ideig tart� s�lyos betegs�g ut�n Phenjan-ban, �szak-Kore�ban �rte a hal�l. A XX. sz�zad utols� nagy harcm�v�sz st�lusalap�t�ja 2002 j�nius 15.-�n �r�kre elt�vozott… 

Magyarorsz�gon Harmat L�szl� a Tae kwon-do megalap�t�ja. 1977-ben t�rt haza t�z�ves k�lf�ldi tart�zkod�s�b�l, ez id� alatt koreai edz�kt�l saj�t�totta el a tud�s�t. 1977. szeptember 7-�n megt�rt�nt az els� edz�s Budapesten, �s ezzel a hazai Tae kwon-do hivatalosan is beindult. Harmat L�szl� jelenleg VII. danos nagymester, az orsz�g vezet� instruktora.

A „Tae kwon-do” sz�k�p h�rom k�l�n�ll� r�szb�l lett �sszevonva, jelent�s�k a k�vetkez�:

            „Tae” = l�btechnika, vagy r�g�s

            „Kwon” = k�ztechnika, vagy �t�s

            „Do” = m�v�szet, �t, m�dszer

Egy�ttesen koreai nyelven annyit tesz, mint a „l�b- �s k�ztechnikai k�zd�s m�v�szete”.